“Nem az a legalapvetőbb
érzelmi szükségletünk, hogy szerelmesek legyünk, hanem az, hogy társunk
őszintén szeressen, olyan szeretettel, mely nem az ösztönökből fakad,
hanem értelmi és akarati világában gyökerezik. Arra van szükségünk, hogy
olyasvalaki szeressen, aki szabadon döntött mellettünk, s aki meglátja
bennünk a szeretetreméltót.

Az ilyen szeretet erőfeszítést és
önfegyelmet kíván. Azzal a döntéssel jár, hogy energiáinkat befektetve a
másik javát igyekezzük szolgálni, s ha erőfeszítéseink nyomán
gazdagodik az élete, az minket is megelégedéssel tölt el, hiszen
őszintén szeretünk valakit. Ehhez nincs szükségünk a szerelmi mámorra.
Valójában az igazi szeretet a szerelmi állapot elmúltával lép életbe. ”

Kicsit túl vidámak leszünk

Becsukhatod a szemed azok a dolgok előtt amiket nem akarsz látni, de a szívedet nem csukhatod be hogy ne érezz..