“Nem az a legalapvetőbb

érzelmi szükségletünk, hogy szerelmesek legyünk, hanem az, hogy társunk

őszintén szeressen, olyan szeretettel, mely nem az ösztönökből fakad,

hanem értelmi és akarati világában gyökerezik. Arra van szükségünk, hogy

olyasvalaki szeressen, aki szabadon döntött mellettünk, s aki meglátja

bennünk a szeretetreméltót.

Az ilyen szeretet erőfeszítést és

önfegyelmet kíván. Azzal a döntéssel jár, hogy energiáinkat befektetve a

másik javát igyekezzük szolgálni, s ha erőfeszítéseink nyomán

gazdagodik az élete, az minket is megelégedéssel tölt el, hiszen

őszintén szeretünk valakit. Ehhez nincs szükségünk a szerelmi mámorra.

Valójában az igazi szeretet a szerelmi állapot elmúltával lép életbe. ”

Kicsit túl vidámak leszünk

Becsukhatod a szemed azok a dolgok előtt amiket nem akarsz látni, de a szívedet nem csukhatod be hogy ne érezz..