2011 június 7. | Szerző:

A múlt felhánytorgatása a legjobb módja annak, hogy tönkretegyük a jövőt. Mert az egyik a másikra épül. Tehát azt, ami elmúlt, tökéletesen el kell temetnünk, és be kell ültetnünk a vezeklés virágaival.

Vágy

Ma láttam két lányt . Két szőke, copfos lányt. Az egyik megsimította a másik arcát. Úgy. Pedig csak hátulról láttam őket, de abból az érintésből már láttam. Annyi nyengédség volt benne, annyi, amennyit én is érezni szoktam, amikor megérintem Őt, amikor megérint. Aztán puszit adtak egymásnak. Csak nem vagyok hülye:D Szépek voltak, jó volt őket nézni. Biztoa mi is ilyenek lehetünk “mások” szemében.Akinek van radarja…

Címkék:

2011 június 7. | Szerző:

“Öszintén akarok élni, minden utat végig járni
Hinni abban amire vágyok és ha hiszek benne, küzdeni érte, bármilyen áron”

Címkék:

Valóra vált álom vagy nekem

2011 június 7. | Szerző:

 Együtt veled szebb a világ

Címkék:

Mondd ki

2011 június 5. | Szerző:

 Kimondom, elmondom, de tenni kell és megmutatni….

Szív

Címkék:

2011 május 30. | Szerző:

“Nem az a legalapvetőbb
érzelmi szükségletünk, hogy szerelmesek legyünk, hanem az, hogy társunk
őszintén szeressen, olyan szeretettel, mely nem az ösztönökből fakad,
hanem értelmi és akarati világában gyökerezik. Arra van szükségünk, hogy
olyasvalaki szeressen, aki szabadon döntött mellettünk, s aki meglátja
bennünk a szeretetreméltót.

Az ilyen szeretet erőfeszítést és
önfegyelmet kíván. Azzal a döntéssel jár, hogy energiáinkat befektetve a
másik javát igyekezzük szolgálni, s ha erőfeszítéseink nyomán
gazdagodik az élete, az minket is megelégedéssel tölt el, hiszen
őszintén szeretünk valakit. Ehhez nincs szükségünk a szerelmi mámorra.
Valójában az igazi szeretet a szerelmi állapot elmúltával lép életbe. ”

Kicsit túl vidámak leszünk

Becsukhatod a szemed azok a dolgok előtt amiket nem akarsz látni, de a szívedet nem csukhatod be hogy ne érezz..

Címkék:

2011 május 30. | Szerző:

“A boldogsághoz nem vezet út. Az út maga a boldogság.”

Vannak
olyan pillanatok az életben, hogy annyira nagyon hiányzik neked valaki,
hogy szeretnéd kiszakítani az álmaidból a valóságba, hogy megölelhesd.

Lord

Az élet megy tovább, mindig csak megy tovább. Ha hagyjuk a boldogságot elmenni mellettünk, akkor is. Az idő pedig egyre csak fogy. Múlik az idő. Begyógyítja a sebeket, lenyugtat, megnyugtat, a problémákra ráfújja a homokot, az érzéseket pedig elfújja a szél. A gyerekek felnőnek, az emlékek elhalványulnak. Vannak emlékek, amelyek sosem vesznek feledésbe. Vannak titkok, melyek kiderülnek, régi sebek, melyek felszakadnak, magukkal rántanak mindent és mindenkit. Csúnya világban élünk. Nem jó, hogy ezt már kisgyerekként meg kellett tudnom. Hogyan legyek így boldog? Terhekkel, sötétségben, démonokkal?
Mindig van, aki segít. Mindig van, aki melletted áll. Melletted van, ha már nem bírod. Mert bírni kell. Bízni a jövőben. Bízni abban, hogy az emberek változnak, az álmok valóra válnak, az álmainkat valóra tudjuk váltani. Bízni abban, hogyha valami megtörténik x-szer, ha valaki megteszi x-szer, másképp dönt x+1-jére. Döntések. 3 hónapom van, hogy készen álljak. Valamire, mi tán sose jön el.

Címkék:

2011 május 25. | Szerző:

“Egy bűnöm van, hogy a szív vezérel. Rólad álmodom minden éjjel. Érted
élek és megtennék bármit, Te vagy az egyetlen, aki igazán számít! Lehet
nehéz lesz minden, de nincs akadály. A szívem a szívedhez visszatalál!
Soha nem adom fel, amíg van még remény. Egyet kérek: mindig légy az
enyém!”

Nem vár bennünket sehol senki.

Címkék:

Egyszer úgyis elviszlek…

2011 május 25. | Szerző:

 Elviszlek, átölellek, behunyjuk a szemünket és csak élvezzük a zenét. Együtt.

Egy zene

Címkék:

2011 május 25. | Szerző:

két kéz adatott nekünk, hogy szorítsunk, két láb, hogy járjunk.. két szem, hogy lássunk és két fül, hogy halljunk..
de miért csak egy szív? azért, mert a másikat egy másik embernek adták – nekünk csak meg kell találnunk ezt a másik embert..

Ültem, melóztam és egyszer csak ismerős illatot fedeztem fel. Vkinek ugyanolyan parfünje volt, mint a kedvesnek. Mélyeket szagoltam a levegőbe, minél tovább érezzem az illatot. Meló után megkerestem a parfümöt, kicsit fújtam magamra, és pár percre velem volt.
Vajon érezzük azt, hogy mi a jó nekünk? A lelkünk legmélyén? Érezzük, hogy mi tesz boldoggá? Hogy ki? Jó lenne már ott tartani, reggel mellette ébredni, látni a kócos fejét, csókot lehelni az ajkára, jól indulna a nap. Este együtt enni, összebújni, érezni egymást, ölelkezni, együtt elaludni, egymás álmára vigyázni. Nyugalomban, békében, szeretetben, szerelmeben. Itt a vár, a váram, már csak az úrnőm várat magára. Várlak Drágám, eljön még a mi időnk, de meg kell fizetni minden döntést.
A szívem mélyén érzem, hogy ki kell nekem. Nem megalkluvás, nem félelem, ez szerelem, nagy Ő. Ő. Még mindig, csakis Ő. Hogy boldoggá tegyem, hogy lássam a mosolyt az arcán, a szemében, halljam  ahangját, érezzem  a vágyát. Mindig. Vele. 

Címkék:

A Holdnak kiáltani azt, hogy IGEN!

2011 május 21. | Szerző:

 

Oriah Hegyi Álmodó öreg indián
verse

Nem érdekel, hogy miből
élsz.
Azt akarom tudni, hogy mire vágysz,
és hogy mersz-e találkozni szíved vágyakozásával,
Nem érdekel, hogy hány éves vagy.
Azt akarom tudni, megkockáztatod-e,
hogy hülyének néznek a szerelmed miatt,
az álmaidért vagy azért a kalandért, hogy igazán élj.

Nem érdekel, hogy milyen bolygóid állnak együtt a holddal.
Azt akarom tudni, hogy megérintetted-e szomorúságod
középpontját,
Hogy sebet ejtett-e már valaha rajtad árulás az életben,
és hogy további fájdalmaktól való félelmedben visszahúzódtál-e
már.
Azt akarom tudni, hogy együtt tudsz-e lenni fájdalommal,
az enyémmel vagy a tiéddel,
Hogy vadul tudsz-e táncolni, és hagyni, hogy az eksztázis
megtöltsön az ujjad hegyéig anélkül, hogy óvatosságra intenél,
vagy arra, hogy legyünk realisták, vagy emlékezzünk
az emberi lét korlátaira.
Nem érdekel, hogy a történet, amit mesélsz igaz-e.
Azt akarom tudni, hogy tudsz-e csalódást okozni valakinek,
hogy igaz legyél önmagadhoz, hogy el tudod-e viselni
az árulás vádját azért, hogy ne áruld el a saját lelkedet.
Azt akarom tudni, hogy látod-e a szépet, még akkor is,
ha az nem mindennap szép, és hogy isten jelenlétéből
ered-e az életed.
Azt akarom tudni, hogy együtt tudsz-e élni a kudarccal,
az enyémmel vagy a tiéddel, és mégis megállni a tó partján
és azt kiáltani az ezüst holdnak, hogy “Igen”!
Nem érdekel, hogy hol élsz, vagy hogy mennyit keresel.
Azt akarom tudni, hogy fel tudsz-e kelni
egy szomorúsággal és kétségbeeséssel teli éjszaka után,
fáradtan és csontjaidig összetörten és ellátni a gyerekeket?

Nem érdekel, hogy ki vagy, és hogy jutottál ide.
Azt akarom tudni, hogy állsz-e velem a tűz középpontjában
anélkül, hogy visszariadnál.

Nem érdekel, hogy hol, mit és kivel tanultál.
Azt akarom tudni, hogy mi tart meg belülről,
amikor minden egyéb már összeomlott.
Azt akarom tudni, hogy tudsz-e egyedül lenni saját magaddal,
és hogy igazán szeretsz-e magaddal lenni az üres
pillanatokban.

Címkék:

Üzenj a blogger(ek)nek!

Üzenj a kazánháznak!

Blog RSS

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!